türelmi rendelet: az uralkodó hatalom részéről a vallás gyakorlását engedélyező és szabályozó intézkedés. – 1. A pogány róm. birodalom a kerséget (minden külön rendelet nélkül) eleinte megtűrte a birod. többi népének vallásai között mint a zsidó vallás egyik felekezetét (ApCsel 28,22). A →keresztényüldözés 3 évszázadában voltak cs-ok, akik alatt rövid időre enyhült az üldözés (pl. →Néro halála után, Domitianus, →Diocletianus). Az első kifejezett ~et a →milánói ediktum előzményeként (Nagy) →Konstantin cs. 311. IV. 30: adta ki ~ Nikomédiában. Ez megengedte, ut sint christiani,  ‘hogy legyenek keresztények’. – 2. Kínában 1692: a Qing-dinasztia adott ki ~et, a →taoizmus és a →buddhizmus jogait biztosítva a ker-ek számára is. – 3. 1781. okt. 29: II. József (ur. 1780–90) által 1781. X. 13: aláírt és a →Helytartótanács által X. 29: kiadott nyílt parancs, mely a protestáns és görög keleti vallásúaknak több, addig elvont jogukat megadta. – A r. k. vallás uralkodó vallás, a g. kel. és a prot. vallás tűrt vallás maradt, de a ~ megengedte, hogy minden oly helyen, ahol legalább 100 prot. v. g. kel. család lakik, magán-istenitiszt-et tarthasson, imaházakat építhessen, torony, harang s az utcára nyíló ajtó nélkül, tarthassanak papot és isk-t; ahol a földesuraknak kpnáik, imaházaik vannak, oda a velük egy hiten levők eljárhassanak. Prot. bábákat nem zaklathatták a keresztelés miatt. E vallások egyike sem lehetett akadály abban, hogy követőik akárhol – a városokban, Tót [Szlavón]- és Horváto-ban is – birtokot vásárolhassanak, v. ha arra valók, hogy hivatalra alkalmazzák őket. – A ~ a vegyes-házasságok ügyében kimondta: ahol az apa r. kat., a gyermekek mind kat-ok, ahol csak az anya r. kat., ott a fiúk az apjuk, a leányok anyjuk vallását kövessék. A prot. szülők gyermekeiket kat. v. más felekezetű isk-ba is irathatták. – Ezután a prot-oknak nem kellett a szentekre esküdniök, ha céhbeliek, a körmenetben részt venniök. A r. kat. esperesek többé nem felügyelhették a prot. lelkészeket, a r. kat. papok a prot. vallású betegeket hivatlanul nem látogathatták, de a stóla-kötelezettség továbbra is megmaradt. Újdonságként a prot-ok isk-ik tantervét a kir-i isk-ékhoz kellett igazítani. "Megmásithatatlan törvény, hogy senkit sem szabad testileg vagy birsággal bántani vallása miatt, ha nem követ el bűnt." – 1784-ig a m. prot-oknak 267 anya- és 748 leányegyháza kapott szabad vallásgyakorlatot. Pozsony-, Nyitra-, Trencsén-, sőt a kb. felerészben prot. Hont- és Szepes vm-ék, Horvát- és Tótorsz, a városok közül többen is kijelentették, hogy a ~ végrehajtását nem engedik meg, a prot-ok ter-ükön birtokképességet nem nyerhetnek.  Ellenzői pl. Hont vm-ben 1782: fölíratában tiltakoztak a ~ ellen mivel a rendelet közzétételének módja még a prot. rendeknek sem tetszett, mert ilyen ügyekben egyedül az ogy. illetékes határozni, ezért a vm. az ogy. mielőbbi összehívását sürgette. A ~et nem mindenütt hajtották végre, az intézkedéseinek szellemében a cs. sem volt következetes; az adóbefizetéssel késlekedő közs-ektől elvette az imaház építésének jogát, csak akkor engedte meg, amikor már nem volt adóhátralékuk; pl. 1785: Rimaszombat az isk.tartás jogát csak kegyelemből kapta vissza. 88

Circulare benignae resolutionis regiae tolerantiam acatholicorum augustanae et helveticae confessioni addictorum, nec non Graecae ritus non unitorum in Regno Hungariae provinciisque eidem annexis concernens. Pozsony, 1781. – Frank, G. V.: Das Toleranzpatent des Kaisers Joseph II. Wien, 1881. – Sárospataki Füz. 1905 (Zsindely István: A ~ tört-éhez) – Mályusz Elemér: A ~ II. József és a m. protestantizmus Bp., 1939. – Iratok a ~ tört-éhez. Kiad. magyarázó jegyzetekkel Mályusz Elemér. Uo., 1940. – Zoványi 1940:502. – Hermann 1973:370. (A ~) – EH 1992:689.